Mit tartalmazzon egy céges weboldal? 14 tartalmi elem, amely támogatja az értékesítést

Egy üzleti weboldalnak ma már nem elég bemutatnia egy vállalkozást. Segítenie kell a látogatónak megérteni az ajánlatot, felismerni annak értékét, megbízni a cégben, meghozni a döntését, majd egyszerűen megtenni a következő lépést. Ehhez nem egyszerűen megfelelő menüpontokra, hanem tudatosan megtervezett tartalmi elemekre van szükség.

Egy üzleti weboldal nem menüpontokból, hanem válaszokból épül fel

Amikor egy új céges weboldal tartalmáról kezdek gondolkodni, szinte automatikusan ilyen listák jutnak eszembe:

• Nyitólap
• Rólunk
• Szolgáltatások
• Referenciák
• Blog
• Kapcsolat
• Adatvédelem

Ezek természetesen fontos oldalak lehetnek, de önmagukban még keveset mondanak arról, hogy mitől lesz eredményes a weboldal.

Egy „Referenciák” menüpont például még nem jelenti azt, hogy a weboldal valóban jól bizonyítja a cég szakértelmét. Egy „Rólunk” oldal sem épít automatikusan bizalmat, és attól, hogy van „Kapcsolat” menüpont, még nem biztos, hogy a látogató számára világos, mi legyen a következő lépés.

Érdemes ezért megfordítani a gondolkodást: ne abból indulj ki, milyen menüpontok kellenek a weboldalra, hanem abból, hogy milyen kérdésekre kell választ kapnia a látogatónak ahhoz, hogy megértse az ajánlatot, megbízzon a vállalkozásban és közelebb kerüljön a vásárláshoz vagy a kapcsolatfelvételhez.

Ebből már egy egészen más weboldal kezd kirajzolódni: nem egyszerű bemutatkozó felület, hanem az értékesítést támogató digitális eszköz.

Mit kell elérnie egy üzleti weboldal tartalmának?

A legtöbb üzleti weboldal tartalmának öt alapvető feladata van. Ezek együtt vezetik végig a látogatót a döntési folyamaton.

1. Megértés

A látogató gyorsan értse meg, mivel foglalkozik a vállalkozás, milyen terméket vagy szolgáltatást kínál, és pontosan miben tud neki segíteni.

2. Relevancia

Ismerjen magára: „Ilyen problémám van.” „Pont ezt keresem.” „Ez nekem való.” „Dolgoztak már hozzám hasonló ügyféllel.”

3. Bizalom és meggyőzés

Kapjon elegendő bizonyítékot arra, hogy valódi és stabil vállalkozással van dolga, rendelkezik megfelelő tapasztalattal, más ügyfelek már sikeresen dolgoztak vele, és érdemes megtenni a következő lépést.

4. Döntéstámogatás

Kapjon választ azokra a kérdésekre és bizonytalanságokra, amelyek akadályozhatják a döntését: hogyan működik a szolgáltatás, mennyibe kerülhet, mennyi időt vesz igénybe, mi történik kapcsolatfelvétel után, neki mit kell biztosítania, milyen garanciát vagy támogatást kap.

5. Cselekvés

Végül legyen teljesen egyértelmű, mit kell tennie, ha érdekli az ajánlat: ajánlatot kérjen, telefonáljon, foglaljon időpontot, regisztráljon vagy vásároljon.

A weboldal tartalmát és struktúráját érdemes ennek az öt feladatnak alárendelni. Ha egy tartalmi elem egyik feladatot sem támogatja, érdemes megkérdezni, valóban szükség van-e rá.

1. Értékajánlat: értse meg azonnal, mivel tudsz neki segíteni

Az egyik legfontosabb tartalmi elem az értékajánlat. Ennek kell röviden megválaszolnia három alapvető kérdést:

• Mit kínálsz?
• Kinek kínálod?
• Miért jelent ez értéket számára?

Nem feltétlenül szlogenre van szükség. Sok esetben egy egyszerű, pontos mondat sokkal többet ér egy kreatív, de nehezen értelmezhető marketingüzenetnél.

A látogatónak néhány másodpercen belül el kell tudnia dönteni: „Jó helyen járok?”

Az értékajánlat ezért különösen fontos a nyitólap első, kiemelt részében, de nem csak ott van rá szükség. Egy hirdetésből vagy Google-keresésből érkező látogató közvetlenül egy szolgáltatásoldalra is érkezhet, ezért minden fontos belépési oldalnak önmagában is értelmezhetőnek kell lennie.

Gyenge példa: „Professzionális takarítás magas minőségben.”

Erősebb példa: „Irodák rendszeres takarítása Budapesten, fix takarítócsapattal és az Ön nyitvatartásához igazított munkavégzéssel.”

( A nyitólap felépítésével külön cikkben is részletesen foglalkoztam: Hogyan néz ki egy jól felépített nyitólap? )

Értékesítési szerepe: segít abban, hogy a megfelelő érdeklődő azonnal felismerje, hogy érdemes tovább olvasnia. Ha ez nem történik meg, a látogató elkattint és így a későbbi tartalmaknak már esélyük sincs meggyőzni.

Tervezési szempont: az értékajánlat vizuálisan kiemelt helyre kerüljön, rövid legyen, és a grafika támogassa a megértését, ne vonja el róla a figyelmet.

2. Termékek és szolgáltatások: ne csak azt mondd el, mit csinálsz

Sok céges weboldalon a szolgáltatás bemutatása gyakorlatilag egy szolgáltatáslista. Ez azonban elsősorban a vállalkozás szemszögéből mutatja be az ajánlatot.

A potenciális ügyfelet általában ennél több érdekli. Egy jó szolgáltatásoldal például választ adhat arra, hogy:

• milyen problémára nyújt megoldást a szolgáltatás,
• kinek ajánlott,
• mit tartalmaz,
• milyen eredmény vagy előny várható tőle,
• hogyan zajlik a megvalósítás,
• miben különbözik más megoldásoktól,
• milyen kapcsolódó referenciák és ügyfélvélemények vannak,
• és hogyan lehet továbblépni.

Egy webfejlesztő cég például leírhatja, hogy „egyedi webes szoftvereket fejlesztünk”. Az ügyfél számára azonban gyakran érthetőbbek az olyan konkrét helyzetek, mint a manuális vállalati folyamat automatizálása, egy Excel-alapú munkafolyamat kiváltása, ügyfélportál kialakítása vagy különböző vállalati rendszerek összekapcsolása.

Gyenge példa: „Egyedi webes szoftverfejlesztést vállalunk modern technológiákkal.”

Erősebb példa: „Olyan egyedi webes rendszereket fejlesztünk, amelyek kiváltják a kézi adminisztrációt, összekapcsolják a meglévő rendszereket, vagy önkiszolgáló felületet adnak az ügyfeleknek és partnereknek.”

Értékesítési szerepe: a szolgáltatás bemutatása nem egyszerű tájékoztatás. Segít a látogatónak felismerni, hogy az adott megoldás megfelel-e a problémájára, és közelebb viszi a kapcsolatfelvételhez.

Tervezési szempont: hosszú összefüggő szöveg helyett jól elkülöníthető blokkokban érdemes bemutatni a problémát, a megoldást, az előnyöket, a folyamatot, a bizonyítékokat és a CTA-t.

3. Célcsoportok, problémák és felhasználási helyzetek: segíts magára ismerni a látogatónak

Az emberek gyakran nem egy szolgáltatás elnevezésével azonosítják saját igényüket. Nem feltétlenül azt gondolják: „Egyedi webalkalmazás-fejlesztésre van szükségem.”

Sokkal inkább azt: „Túl sok mindent csinálunk Excelben.” vagy „Az ügyfeleink telefonon és e-mailben kérnek olyan adatokat, amelyeket egy ügyfélportálon is elérhetnének.”

A jó weboldal ezért nemcsak termékeket és szolgáltatásokat mutat be, hanem felhasználási helyzeteket és problémákat is. Ez különösen hatékony összetett vagy szakmai szolgáltatásoknál, ahol az ügyfél nem feltétlenül ismeri a megfelelő szakkifejezéseket.

Értékesítési szerepe: megnöveli a relevancia érzetét. A látogató nem egy általános szolgáltatást lát, hanem saját problémájának lehetséges megoldását. Ez az elköteleződést is erősíti, mert nagyobb eséllyel olvas tovább.

Tervezési szempont: jól működhetnek problémakártyák, iparági példák, „Önnek ajánljuk, ha…” blokkok vagy konkrét felhasználási esetek.

4. Előnyök és USP-k: miért éppen téged válasszon?

Szinte minden piacon több hasonló szolgáltató közül választhat az ügyfél. Ezért előbb-utóbb felmerül benne a kérdés: „Miért éppen ezt a céget válasszam?”

Itt lépnek be az előnyök és az USP-k, vagyis a megkülönböztető előnyök. Fontos azonban különbséget tenni általános marketingállítás és valódi előny között.

Az olyan állítások, mint a „kiváló minőség”, „ügyfélközpontúság”, „rugalmasság”, „professzionális megoldások” vagy „megbízhatóság” önmagukban kevés meggyőző erővel rendelkeznek, mert gyakorlatilag bármelyik versenytárs leírhatja ugyanezeket.

Gyenge példa: „Megbízhatóság, minőség, rugalmasság.”

Erősebb példa: „A fejlesztés átadása után ugyanaz a csapat tudja tovább üzemeltetni, karbantartani és fejleszteni a weboldalt, így nem kell új szolgáltatót keresni a támogatáshoz.”

Egy könyvelőirodánál hasonlóan erősebb állítás lehet például az, hogy minden ügyfélnek kijelölt kapcsolattartója van, vagy a havi zárás előtt előre egyeztetett ellenőrzőlistával dolgoznak. A konkrét működési mód sokkal hihetőbb, mint az, hogy „ügyfélközpontúak vagyunk”.

Értékesítési szerepe: segít összehasonlíthatóvá tenni a céget a versenytársakkal, és valódi okot ad a választásra.

Tervezési szempont: a legfontosabb USP-k kapjanak vizuális hangsúlyt, de ne egyszerű ikonlistaként jelenjenek meg. Ha lehet, kapcsolj hozzájuk konkrét bizonyítékot is.

5. A cég és az emberek mögötte: az üzleti bizalom egyik alapja

Az interneten a potenciális ügyfél sokszor úgy készül jelentős üzleti döntésre, hogy még egyetlen emberrel sem találkozott a cégtől.

Ezért különösen fontos megmutatni, kik állnak a vállalkozás mögött, mióta működik, milyen tapasztalattal rendelkezik, milyen értékek alapján dolgozik, és adott esetben milyen csapat végzi majd a munkát.

A jó bemutatkozás nem egyszerű cégtörténet. A feladata elsősorban az, hogy csökkentse a bizonytalanságot és választ adjon arra: „Rájuk bízhatom ezt a feladatot?”

Érdemes valódi embereket és valódi környezetet mutatni. Egy saját csapatfotó, az iroda, a vezetők vagy a projektben részt vevő szakemberek bemutatása sokkal több konkrétumot ad, mint egy általános, képadatbázisból származó fotó.

( A Rólunk oldal részletes felépítésével egy korábbi cikkemben foglalkoztam: A tökéletes céges Rólunk / Bemutatkozunk oldal titka )

Értékesítési szerepe: különösen nagy értékű vagy hosszabb együttműködést igénylő szolgáltatásnál segít csökkenteni a vásárlással járó kockázatérzetet.

Tervezési szempont: a csapat és a cég bemutatása legyen hiteles és konkrét. A vizuális megjelenésnek itt a valódiságot kell erősítenie, nem a „tökéletesre polírozott” reklámhatást.

6. Referenciák és esettanulmányok: ne csak állítsd, bizonyítsd is

A vállalkozás saját magáról természetesen azt állítja, hogy jó abban, amit csinál. Egy érdeklődő számára azonban sokkal meggyőzőbb, ha ezt valós projektek is bizonyítják.

Ezért van kiemelten fontos szerepe a referenciáknak. Nem mindegy azonban, mit értek referencia alatt.

Gyenge példa: „ABC Kft. – weboldalfejlesztés.”

Erősebb példa: „Az ügyfél korábbi weboldala mobilon nehezen használható volt, a tartalomfrissítés pedig minden alkalommal fejlesztőt igényelt. Újraterveztük a struktúrát és a felületet, majd olyan tartalomkezelő rendszert vezettünk be, amelyet a marketingcsapat önállóan tud használni.”

Egy részletesebb esettanulmány ennél is tovább mehet, és bemutathatja:

1. Milyen problémával érkezett az ügyfél?
2. Mi volt a projekt célja?
3. Milyen megoldás született?
4. Milyen különleges kihívások merültek fel?
5. Hogyan sikerült megoldani ezeket?
6. Mi lett az eredmény?

Az esettanulmány így már nem egyszerű portfólióelem, hanem értékesítési bizonyíték. Azt mutatja meg, hogyan gondolkodik és hogyan dolgozik a vállalkozás.

Még erősebb, ha az eredmény számszerűsíthető: több ajánlatkérés, magasabb online értékesítés, gyorsabb belső munkafolyamat, alacsonyabb adminisztrációs igény vagy javuló konverziós arány.

Értékesítési szerepe: segít a látogatónak azt mondani: „Ők már oldottak meg az enyémhez hasonló problémát.” Ez sok esetben erősebb érv, mint a vállalkozás bármely saját magáról tett állítása.

7. Social proof: ne csak te mondd, hogy jó vagy

A social proof (ügyfélvélemények) az egyik legerősebb bizalomépítő eszköz egy üzleti weboldalon. Lényege egyszerű: nem a vállalkozás beszél saját magáról, hanem mások erősítik meg az állításait.

Ilyen lehet:

• ügyfélvélemény vagy ügyfélidézet,
• Google-értékelés,
• videós ügyfélvélemény,
• ügyféllogó vagy partnerlogó,
• felhasználói értékelés,
• szakmai ajánlás,
• konkrét ügyféleredmény.

A social proof különösen fontos ott, ahol a látogató még bizonytalan. Egy szolgáltatásoldalon például sokkal hatásosabb lehet egy konkrét webfejlesztési projektről szóló ügyfélvélemény, mint egy külön „Rólunk mondták” oldalra összegyűjtött húsz idézet.

Gyenge példa: „Nagyon elégedettek vagyunk, csak ajánlani tudjuk őket!”

Erősebb példa: „A projekt során végig pontosan tudtuk, hol tart a fejlesztés, a felmerülő kérdéseinkre gyorsan kaptunk választ, és az átadás után sem maradtunk támogatás nélkül.”

Egy takarító cégnél ugyanez lehet például egy irodavezető véleménye arról, hogy három éve ugyanaz a csapat jár hozzájuk, a munkavégzés a nyitvatartáshoz igazodik, és probléma esetén ugyanazt a kapcsolattartót érik el.

A Usernetnél azt tapasztalom, hogy a magyar KKV-weboldalakon ez a terület még mindig jóval kevesebb figyelmet kap annál, mint amekkora szerepet játszhatna a bizalomépítésben és az értékesítés támogatásában. Előfordul, hogy egyáltalán nincsenek ügyfélvélemények, csak logók szerepelnek minden kontextus nélkül, vagy a vélemények egy külön aloldalra kerülnek, távol attól a ponttól, ahol valóban segíthetnék a döntést.

Értékesítési szerepe: külső megerősítést ad azokhoz az állításokhoz, amelyeket a vállalkozás saját magáról tesz, és csökkenti a döntés kockázatérzetét.

Tervezési szempont: a social proof ne különálló dekoráció legyen. Ott jelenjen meg, ahol egy konkrét állítást, szolgáltatást vagy döntést képes megerősíteni. A név, pozíció, cég és lehetőség szerint fotó sokat növel a hitelességen.

8. Tények, számok és bizalomépítő elemek

A bizalmat nemcsak ügyfélvéleményekkel lehet építeni. Nagyon hatásosak lehetnek az objektív, ellenőrizhető adatok is.

Például:

• hány éve működik a vállalkozás,
• hány projektet valósított meg,
• hány ügyféllel dolgozott,
• mekkora a visszatérő ügyfelek aránya,
• milyen szakmai minősítésekkel rendelkezik,
• milyen díjakat kapott,
• milyen partnerekkel dolgozik,
• milyen garanciát vállal,
• milyen támogatási vagy rendelkezésre állási feltételeket biztosít.

A Usernet esetében például egészen más állítás az, hogy „Tapasztalt webfejlesztő csapat vagyunk”, mint az, hogy „2001 óta foglalkozunk webfejlesztéssel, és több mint 400 projektet valósítottunk meg”.

Az első marketingállítás. A második bizonyíték.

Értékesítési szerepe: konkrét, könnyen értelmezhető kapaszkodókat ad a látogatónak, és növeli a vállalkozás állításainak hitelességét.

Tervezési szempont: a bizalmi elemek szerepe nem az, hogy teletöltsd velük a weboldalt logókkal és minősítési jelzésekkel. A cél az, hogy a megfelelő pillanatban konkrét bizonyítékot adj egy fontos állítás mellé.

9. A közös munka folyamata: mutasd meg, mi történik a kapcsolatfelvétel után

A potenciális ügyfél egyik legnagyobb bizonytalansága gyakran nem maga a szolgáltatás, hanem az, hogy mi fog történni, ha felveszi a kapcsolatot a céggel.

Különösen igaz ez hosszabb, összetettebb vagy nagyobb értékű szolgáltatásoknál. Egy egyszerű folyamatleírás rengeteg bizonytalanságot képes megszüntetni.

1. Első konzultáció
2. Igényfelmérés
3. Javaslat és ajánlat
4. Tervezés
5. Megvalósítás
6. Tesztelés és átadás
7. Üzemeltetés és támogatás

Nem kell minden részletet előre bemutatni. A látogatónak elsősorban azt kell éreznie, hogy van kialakult munkamódszer, a folyamat átlátható, tudja, mire számíthat, és nem egy ismeretlen „fekete dobozba” adja be a projektjét.

Értékesítési szerepe: csökkenti a bizonytalanságot és az együttműködéssel kapcsolatos érzékelt kockázatot. Sok esetben már önmagában az is növeli a kapcsolatfelvételi hajlandóságot, ha a látogató tudja, mi lesz az első lépés.

Tervezési szempont: folyamatábrával, számozott lépésekkel vagy egyszerű idővonallal általában jobban érthető, mint hosszú szövegként.

10. Árak és kereskedelmi információk: segíts eldönteni, hogy reális-e az együttműködés

Nem minden vállalkozás tud vagy akar pontos árakat feltüntetni a weboldalán. Egyedi szolgáltatásoknál ez sokszor nem is lehetséges.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügyfelet semmilyen ár jellegű információval nem lehet segíteni.

Lehetséges például:

• konkrét árakat,
• „-tól” árakat,
• ársávokat,
• szolgáltatáscsomagokat,
• tipikus projektméretet,
• vagy az árat meghatározó fő tényezőket bemutatni.

Az érdeklődő fejében ugyanis ott van a kérdés: „Ez egyáltalán az én költségvetési kategóriám?”

Ha erre semmilyen választ nem kap, könnyen előfordulhat, hogy olyan leadek is ajánlatot kérnek, akiknek teljesen más elképzelésük van az árszintről – miközben megfelelő potenciális ügyfelek azért nem jelentkeznek, mert bizonytalanok.

Értékesítési szerepe: segíti az önkvalifikációt, csökkenti a bizonytalanságot és megfelelő elvárásokat alakít ki már a kapcsolatfelvétel előtt.

11. GYIK: ne csak kérdésekre válaszolj, kezeld a vásárlási kifogásokat is

A Gyakran Ismételt Kérdések részre sokan technikai vagy keresőoptimalizálási elemként gondolnak. Pedig értékesítési szempontból ennél sokkal fontosabb szerepe lehet.

A jó GYIK azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek miatt a potenciális ügyfél még nem döntött.

• Mennyi ideig tart a projekt?
• Nekem kell biztosítanom a tartalmat?
• Mi történik, ha menet közben változik az igény?
• Van garancia?
• Ki fogja üzemeltetni a rendszert?
• Kapok betanítást?
• Hogyan történik a fizetés?
• Mi történik a projekt átadása után?

Gyenge példa: „Mennyibe kerül egy weboldal? – Az ár sok tényezőtől függ, kérjen ajánlatot!”

Erősebb példa: „Egy egyedi céges weboldal ára elsősorban az oldalak számától, az egyedi funkcióktól, a tartalom-előkészítés mértékétől és az integrációktól függ. Az első egyeztetés után ezek alapján tudunk pontos ajánlatot készíteni.”

Ez lényegében az online értékesítés egyik formája. Egy jó értékesítő személyes beszélgetés során is igyekszik felismerni az ügyfél bizonytalanságait és válaszolni rájuk. A weboldalon ugyanezt részben a tartalomnak kell megtennie.

Értékesítési szerepe: a GYIK csökkenti a kifogásokat, megelőzi a félreértéseket, és közelebb viszi a látogatót a döntéshez.

12. Szakértői és edukációs tartalom: mutasd meg, hogy értesz hozzá

Blog, tudástár, útmutatók, esettanulmányok, videók és más szakmai tartalmak több célt is szolgálhatnak.

Segíthetnek:

• új látogatókat elérni keresőből,
• megválaszolni a potenciális ügyfelek kérdéseit,
• megmutatni a vállalkozás szakértelmét,
• csökkenteni az értékesítési folyamat során felmerülő bizonytalanságokat,
• kapcsolatban maradni a még nem vásárló érdeklődőkkel,
• erősíteni a márkát és növelni a bevonódást.

Ezért egy üzleti weboldalra nem azért „kell blog”, mert másoknak is van. A kérdés inkább az: van-e olyan tudásod, amely segít a potenciális ügyfélnek jobb döntést hozni?

Ha igen, abból érdemes tartalmat készíteni. A jó szakmai tartalom ráadásul már jóval a kapcsolatfelvétel előtt elkezdheti az értékesítést: leadeket hozhat, megmutathatja a vállalkozás gondolkodásmódját, és növelheti a bizalmat.

Egy érdeklődő elolvashat három-négy szakmai cikket, megnézhet néhány esettanulmányt, és mire ajánlatot kér, már jóval több információval és nagyobb bizalommal érkezhet.

Értékesítési szerepe: a szakértői tartalom egyszerre támogatja a láthatóságot, az edukációt és a döntési folyamatot. Különösen erős ott, ahol a vásárlás előtt sok kérdés merül fel.

13. CTA és kapcsolatfelvétel: mindig legyen egyértelmű a következő lépés

A weboldal tartalma akkor támogatja ténylegesen az üzleti célokat, ha segít a látogatónak továbblépni. Ezt szolgálják a CTA-k, vagyis a cselekvésre ösztönző elemek.

Például:

• Ajánlatot kérek
• Konzultációt kérek
• Időpontot foglalok
• Visszahívást kérek
• Megnézem a csomagokat
• Regisztrálok
• Vásárolok

Fontos, hogy ne csak a weboldal alján vagy a „Kapcsolat” menüpontban legyen lehetőség cselekvésre. Egy hosszabb szolgáltatásoldalon több ponton is eljuthat oda a látogató, hogy készen áll a következő lépésre.

Gyenge példa: „Kapcsolat”

Erősebb példa: „Beszéljük át a weboldalát” vagy „Kérek konzultációt” – attól függően, mi a reális következő lépés az adott szolgáltatásnál.

A látogatók különböző pontokon járhatnak a döntési folyamatban. Aki még csak tájékozódik, nem feltétlenül áll készen arra, hogy azonnal ajánlatot kérjen. Ilyenkor érdemes olyan továbblépési lehetőséget kínálni, amely segíti a döntését: például egy releváns referencia megtekintését, egy részletes útmutató elolvasását vagy az adott szolgáltatás alaposabb megismerését.

Értékesítési szerepe: a CTA köti össze a tájékozódást az üzleti eredménnyel. Ha nincs egyértelmű következő lépés, a látogató könnyen elakad akkor is, ha egyébként meggyőzte a tartalom.

14. Cégadatok, jogi és adatvédelmi információk

Ezek a tartalmak ritkán tartoznak egy weboldal legizgalmasabb részei közé, de ettől még fontosak.

Ide tartozhat többek között:

• cégnév,
• székhely,
• elérhetőségek,
• cégjegyzékszám és adószám,
• adatkezelési tájékoztató,
• sütikezelési tájékoztatás,
• ÁSZF, ahol szükséges,
• garanciális és egyéb feltételek.

Ezek egy része jogi vagy megfelelőségi követelmény lehet, más részük pedig közvetlenül a bizalomépítést szolgálja.

Egy üzleti weboldalon különösen fontos, hogy a látogató könnyen meg tudjon győződni arról: valódi, elérhető vállalkozással áll kapcsolatban.

Értékesítési szerepe: nem közvetlenül „értékesít”, de csökkenti a bizonytalanságot, és különösen új vagy kevésbé ismert márkáknál segít a hitelesség megteremtésében.

Nem minden tartalmi elemnek kell külön menüpont

A felsorolt tartalmi elemek nem azonosak a weboldal oldalaival. Sőt, a hatékony weboldal egyik fontos tulajdonsága, hogy ugyanazokat az elemeket tudatosan több helyen is felhasználja.

Egy tipikus nyitólapon például megjelenhet:

• értékajánlat,
• fő szolgáltatások,
• USP-k,
• rövid bemutatkozás,
• ügyféllogók és social proof,
• referenciák,
• folyamat,
• CTA.

Egy szolgáltatásoldalon:

• az ügyfél problémája,
• a szolgáltatás és annak előnyei,
• folyamat,
• kapcsolódó referencia,
• ügyfélvélemény,
• GYIK,
• CTA.

A Rólunk oldalon:

• cégtörténet,
• csapat,
• értékek,
• tapasztalat,
• eredmények,
• tények és más bizalmi elemek.

Ezért a jó weboldaltervezésnél először érdemes meghatározni, milyen információkra és bizonyítékokra van szükség, és csak ezt követően eldönteni, hogy ezek hogyan rendeződjenek oldalakba és menüpontokba.

Melyek a legfontosabb elemek?

A különböző vállalkozások weboldalainak tartalmi és funkcionális igényei jelentősen eltérhetnek. Egy néhány tízezer forintos szolgáltatás döntési folyamata egészen más, mint egy több millió forintos vállalati projekté.

Általánosságban három szintet érdemes megkülönböztetni.

Alapvető elemek

• egyértelmű értékajánlat,
• termékek vagy szolgáltatások bemutatása,
• előnyök és USP-k,
• megfelelő cégbemutatás,
• bizalomépítő elemek,
• kapcsolatfelvételi lehetőség,
• egyértelmű CTA,
• alapvető cég- és jogi információk.

Erősen ajánlott elemek

• referenciák,
• esettanulmányok,
• social proof,
• ügyféllogók,
• konkrét eredmények és számok,
• folyamatbemutatás,
• GYIK.

Helyzettől függő elemek

• árak vagy csomagok,
• iparági megoldások,
• részletes tudástár,
• blog,
• letölthető szakmai anyagok,
• videók,
• kalkulátorok vagy konfigurátorok,
• időpontfoglalás vagy más interaktív eszközök.

A kérdés nem az, hogy minden rajta van-e a listán, hanem az, hogy megkapja-e a potenciális ügyfél mindazt az információt, amelyre a döntéshez szüksége van.

Egy jó weboldal tartalma az értékesítési folyamat része

Sokáig a vállalati weboldalakat elsősorban digitális bemutatkozó felületnek tekintették: legyen modern, nézzen ki jól, mutassa be a céget, sorolja fel a szolgáltatásokat, és legyen rajta kapcsolatfelvételi lehetőség.

Manapság egy üzleti weboldaltól ennél többet várunk. Támogatnia kell az ügyfélszerzést, az értékesítést, a bizalomépítést, a márkaépítést, a marketingkampányokat, a keresőből érkező forgalmat és sok esetben magát az értékesítési folyamatot is.

Ehhez pedig a vizuális megjelenés önmagában nem elegendő.

A grafikus akkor tud igazán jó oldalt tervezni, ha világosan meg tudod fogalmazni:

• mit akarsz elmondani,
• milyen sorrendben,
• milyen kérdésre válaszol az adott blokk,
• milyen bizonyítékot kell megmutatni,
• és milyen cselekvés felé szeretnéd terelni a látogatót.

Ezért egy komolyabb weboldalprojektben a struktúra- és tartalomtervezésnek meg kell előznie vagy legalábbis szorosan együtt kell haladnia a vizuális tervezéssel.

A cél nem az, hogy a weboldal minden látogatót mindenáron meggyőzzön. Sokkal inkább az, hogy a megfelelő érdeklődő számára világossá tegye az értéket, megadja a döntéshez szükséges információkat, és a megfelelő ponton a konverzió felé vezesse.

Hogyan kezdj hozzá a saját weboldalad tartalmának megtervezéséhez?

Mielőtt menüpontokat kezdenél rajzolni, érdemes végigválaszolni néhány kérdést.

Az ajánlat

• Egy idegen néhány másodperc alatt megérti, mivel foglalkozol?
• Egyértelmű, hogy kinek szól az ajánlatod?
• Elmondod, milyen problémát oldasz meg?
• Megmutatod, milyen eredményt vagy előnyt jelent a szolgáltatásod?

A megkülönböztetés

• Kiderül, miben vagy más, mint a versenytársaid?
• Konkrétak az előnyeid, vagy csak általános marketingállításokat használsz?
• Van olyan USP-d, amelyet bizonyítani is tudsz?

A bizalom

• Megmutatod, kik állnak a vállalkozás mögött?
• Vannak valódi referenciáid?
• Vannak részletes esettanulmányaid?
• Használsz social proofot?
• Megmutatod az ügyféllogókat?
• Vannak konkrét számok, eredmények vagy más bizonyítékok az állításaid mögött?

A döntés

• Elmagyarázod, hogyan zajlik az együttműködés?
• Megválaszolod a legfontosabb vásárlás előtti kérdéseket?
• Adsz valamilyen támpontot az árakról vagy az árképzésről, ha lehetséges?
• Kezeled a leggyakoribb bizonytalanságokat és kifogásokat?

A konverzió

• Egyértelmű, mi legyen a következő lépés?
• Minden fontos oldalon van megfelelő CTA?
• Egyszerű a kapcsolatfelvétel?
• Van alternatív következő lépés azok számára is, akik még nem állnak készen az ajánlatkérésre?

Ha ezekre jó válaszaid vannak, abból már sokkal könnyebb felépíteni a weboldal oldaltérképét, tartalmi struktúráját és végül a vizuális megjelenését.

A weboldal nem online céges prospektus

A jól működő üzleti weboldal nem attól lesz eredményes, hogy minden kötelező menüpont megtalálható rajta.

Attól lesz eredményes, hogy a megfelelő információt, a megfelelő sorrendben és a megfelelő bizonyítékokkal mutatja meg a látogatónak.

Segít megérteni az ajánlatot. Segít felismerni annak relevanciáját. Bizalmat épít. Csökkenti a bizonytalanságot. Válaszol a kérdésekre. Bizonyítja a vállalkozás szakértelmét. És végül egyértelmű következő lépést kínál.

Ezért egy üzleti weboldal tervezésekor nem pusztán azt kell eldönteni, milyen legyen a vizuális megjelenés vagy milyen menüpontok kerüljenek a navigációba.

Azt kell megtervezni, hogyan jut el egy ismeretlen látogató a megértéstől és a bizalomtól egészen a döntésig és a kapcsolatfelvételig.

Ha ezt sikerül jól megtervezni, a weboldal már nem egyszerűen bemutatja a vállalkozást. Aktívan támogatja az értékesítését.